Az ország 7 építészeti csodájának egyike. A török megszállás után, 1687-ben, az Egerbe visszatér? Fenessy György püspök már nem akart a várban lakni. A püspökség a polgári városban vásárolt két építési telket, és a palota építéséhez szükséges tufa követ az újonnan épülő palota alóli dombból termelték ki.

Ezáltal egyrészt megépült a palota, másrészt kialakult az a hatalmas pincerendszer, ahol a Hatvantól Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok tizedét (dézsmát), az egyházi adót  tárolták. Ez jó esztendőkben évente 11 - 12 millió liter bort jelentett. A pincerendszer a Hatvani kaputól a Rác kapuig, közel 4 kilométer hosszan nyúlt el város alatt. A pince legszebb része az Oszlopcsarnok, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret.

Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták tovább bortárolásra, állagában megroggyant, életveszélyes lett. A 80-es évek elején vasbeton szerkezettel megerősítették, a menthetetlen és nagyon veszélyes szakaszokat betonnal betemették. Hibát követtek el azonban, hogy nedvesség ellen nem szigetelték le a pince rendszert, így mind a mai napig a  betonon átszivárog a talajvíz. Így azonban a tufából kimosott mészkőből csodálatos cseppkőszerű mészképződmények alakultak ki a falakon.

A pincét 2007-ben a 7 legismertebb magyar "építészeti csoda" közé választották.

A pincerendszer bejárata az Eszterházy téren található, a Bazilikához vezet? lépcső jobb oldalán, a Szt. László szobor alatt.